Mert hát mi jut az eszedbe, ha azt mondom: Dél-Korea? Harcművészetet ismerőknek a Taekwondó, emóknak a csajos együttesek, kockáknak a Starcraft, átlagembernek meg talán semmi se, vagy ha nagyon megerőltetik magukat akkor - súgok - előjöhet a Samsung-Hyundai-Daewoo triumvirátusból egy. Ugyan kicsit ellentmondás, de még Észak-Korea is bejöhet gondolatnak, mivel a két ország mondhatni nem nagy igyekezettel ápolja a békés baráti viszonyt.
Focibuzik számára azonban 2002 után lett híres-hírhedt e ország nevének említése.
Mi is történt akkor? A Japán-Korea által közösen megrendezett világbajnokságon Dél-Korea egészen a negyeddöntőig tarolt, kikapott a németektől az elődöntőben, aztán a bronzmeccsen szintén veszített a Hakan Sükür vezette törökök ellen. Micsoda csapatokat vertek ki az egyenes kieséses szakaszban! (Tegyük hozzá, nem kis segítséggel)
A csoportkörök:
Hiddink + Korea = nyerő páros. Az országban a hollandot máig vallásos tisztelet övezi, fel is ajánlották neki a koreai állampolgárságot szó nélkül a világbajnokság után. Hogy miért?
A vébét megelőzően mentálisan és fizikailag tökéletesen felkészítette a csapatot a világbajnokságra. Brutális erősítő programok, étrendváltás, pszichológiai foglalkozások. Ehhez még jött a hazai pálya ténye és a siker szinte előre borítékolható volt: Korea túljut a csoportkörökön az első alkalommal focitörténelme folyamán. Bedarálták a csoportot: Portugália, USA és Lengyelország előtt végeztek.
Nyoldcaddöntő: aranygól Olaszországgal szemben
Nyugodtan kimondhatjuk: a bíró bizony nagyon a hazaiaknak fújt. A rendes játékidőben 11-s (kivédte a zseniális Buffon), a hosszabításban Totti kiállítása. És mégis: az olaszok simán nyerhettek volna, ha Vieri, Tomassi, vagy Gattuso még _egy_ gólt találnak. Helyette hagyták, hogy támadjanak a vörös tigrisek és
1. Kiegyenlítettek Seol Ki Hyeon góljával a rendes játékidő vége előtt 3 perccel
2. Találtak egy Aranygólt a 117. percben Ahn Jung Kwan révén
Negyeddöntő: Spanyolország kikap 11-s párbajban
Ismét egy meccs ahol 12 játszott 11 ellen a pályán. Rúgott gól nélkül végződött a 120 perc, és a világ meglepődött, mert Spanyolország kikapott a büntetők során.
De valami más is kiderült a meccsen: bizony a vörösök jól bírják a futást, akár százhúsz percig is. Az egyik legjobb állóképességgel rendelkező csapat a koreai.
Elődöntő: Németország hozza a szokásos 1:0-t. Harmadik alkalommal az egyenes kieséses szakaszban.
Igazából itt egyik csapatnak se lehetett szurkolni. Az ázsiai csapatot a bírók nyomták eddig, a németek meg darálva, gépiesen játszottak. A Nationalelfnek ez évi világbajnoksága a kapusról szólt: Kahn a kapuban mindent védett, az elöl robotoló német támadósor meg valahogy csak talál egy gólt. Találtak. A válogatott tagjai már nemzeti hősök voltak ekkor, Hiddink-vallást alapítottak, etc. etc.
Bronzmeccs: látványos búcsú, a szimpatikus törökök egy 5 gólos meccsen megszerzik a 3. helyet
Számomra a világbajnokság egyik legélvezetesebb meccse volt. A törököknek szurkoltam akkor, naná. Látványos, gólratörő és mindenek felett szerethető focit játszottak. A szimpatikus Hakan Sükür egy góllal (méghozzá a világbajnokságok történetében a leggyorsabban rúgottal) és 2 gólpasszal feledtette egész vébén nyújtott gyenge teljesítményét. Nem volt csalás, a bíró végre pártatlanul fújt. Jó kis meccs volt, na!
Így végződött a 2002-s világbajnokság Dél-Korea számára. A világ megismerhette őket, és nagyon remélem idén a hazai pálya előnye nélkül is sikerül továbbjutni. Hajrá vörösök! Előre tigrisek!
